Chișinău elsődleges célja továbbra is az Európai Unióhoz való csatlakozás, de egy friss nyilatkozat szerint a Romániával való egyesülés is felmerülhet tartalék forgatókönyvként, ha a csatlakozási folyamat 2028 után elakadna.
Újra politikai vitát indított el Moldova európai jövőjéről Eugen Osmochescu moldovai miniszterelnök-helyettes nyilatkozata, aki szerint a Romániával való egyesülés is szóba kerülhet, ha az ország európai uniós csatlakozási folyamata nem haladna a vállalt ütemben. A kijelentést a Kanal D is idézte, amely szerint Moldova az egyesülést „aktív B tervként” tartaná számon egy esetleges uniós elakadás esetére.
Fontos azonban hangsúlyozni: nem azonnali egyesülési tervről van szó, hanem egy feltételes, politikailag érzékeny forgatókönyvről. Osmochescu szerint Moldova célja továbbra is az, hogy 2028 végéig eljusson az EU-csatlakozáshoz. Csak abban az esetben merülhetne fel komolyabban a Romániával való egyesülés, ha ez a folyamat elakadna vagy külső okokból blokkolódna.
A nyilatkozat hátterében az áll, hogy Moldova gyorsabb és kézzelfoghatóbb előrelépést vár Brüsszeltől. Chișinău azt szeretné, ha az uniós bővítés továbbra is világos politikai menetrend szerint haladna, és Moldova ne maradjon bizonytalanságban. A Kanal D cikke szerint az első hivatalos tárgyalások az Európai Unió, Ukrajna és Moldova között akár június 16-án is megkezdődhetnek, amit Osmochescu fontos jelzésnek nevezett.
A moldovai vezetés az orosz nyomással és hibrid műveletekkel is számol. Osmochescu arról beszélt, hogy Moldova nincs olyan helyzetben, mint Ukrajna: nincs hasonló katonai ipara, nincs összevethető hadereje, ezért különösen fontos számára az európai út politikai megerősítése. A nyilatkozat alapján Chișinău számára az EU-csatlakozás nemcsak gazdasági vagy intézményi cél, hanem biztonsági kérdés is.
Az egyesülés gondolata történelmileg és politikailag is érzékeny kérdés. Moldova és Románia között erősek a nyelvi, kulturális és családi kapcsolatok, a Kanal D által idézett adatok szerint pedig a 2,4 milliós moldovai népességből körülbelül 850 ezer ember rendelkezik román útlevéllel. Ez jól mutatja, hogy a két ország közötti kapcsolat nem pusztán diplomáciai, hanem társadalmi szinten is jelentős.
A támogatottság ugyanakkor nem egyforma a két országban. A cikk szerint a Romániával való újraegyesítés támogatása Moldovában körülbelül 40 százalék, míg Romániában nagyjából 70 százalék körül mozoghat. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen forgatókönyv még akkor is komoly politikai vitákat hozna, ha az EU-csatlakozás valóban elakadna.
A lehetséges egyesülés gazdasági oldala szintén kulcskérdés lenne. Osmochescu szerint egy ilyen lépésnek természetesen ára lenne, amelyet Romániának és az Európai Uniónak kellene viselnie. Ugyanakkor úgy véli, a költségek nem lennének összehasonlíthatók a német újraegyesítés terheivel.
A mostani nyilatkozat tehát leginkább politikai jelzésként értelmezhető. Moldova továbbra is Brüsszel felé tart, de Chișinău azt üzeni: ha az európai út blokkolódik, az ország vezetése más lehetőségeket is kénytelen lehet mérlegelni. A Romániával való egyesülés így nem közvetlen döntésként, hanem nyomásgyakorló és stratégiai tartalékforgatókönyvként került újra a közbeszédbe.
A következő hónapokban az lesz a döntő kérdés, hogy Moldova képes lesz-e kézzelfogható előrelépést elérni az EU-csatlakozási tárgyalásokban. Ha igen, az egyesülési forgatókönyv várhatóan továbbra is háttérben marad. Ha viszont a folyamat lelassul vagy elakad, a most még feltételes „B terv” sokkal komolyabb politikai témává válhat.
